Osztályközösség-építő, összekovácsoló kiruccanásra ment az 5.A osztály a Nyíregyháza határában lévő Harmat-tanyára osztályfőnökük, Fejes Sándor és Domokos Andrea tanárnő kíséretében.
Az osztályt Lukács Tamás, a tanya tulajdonosa és a programok szervezője és csapata – Kata, a párja és gyermekeik, Panna, Bence – fogadta. A gyerekek legnagyobb örömére az első utasítás az volt, hogy itt nyugodtan engedjék ki a hangjukat – amit a suliban nem szabad, itt szinte kötelező.
A délelőtt folyamán először betyárcsörtén vett részt az osztály, ennek keretén belül mángorlón és péklapáton kellett pingpong-, illetve gumilabdát egyensúlyozva szlalomozni, gumicsizmát, homokzsákocskát és patkót célba dobni, talicskát tolni, végül dárdával célozni szivacs állatokra.
Ezt követte az élő amőba, amikor a klasszikus amőba játékot úgy játszották, hogy a gyerekek állnak a négyzetekbe egy-egy játékmester irányításával. Sokkal nehezebb átlátni így a „táblát”, mint a négyzetrácsos papíron.
Egy sorversennyel zártuk a délelőttöt. Ekkor már mindenkinek korgott a gyomra, főleg, hogy a kemence felől ínycsiklandó illatokat hozott felénk a szellő. A gyerekek szavával élve: igazi pizza került a tányérokra. A házigazdáink által készített, kemencében sült pizza össze se hasonlítható a boltokban kapható mirelit pizzával, de még a pizzériákból rendelhetővel sem. Az ebédhez finom, házi készítésű levendulaszörpöt kaptunk.
Rövid pihenő után az íjászháborúra készítette fel a gyerekeket Tamás, az íjhasználat ismertető és néhány gyakorló lövés után kezdődhetett a „háború”, aminek során a két csapatnak az ellenfél színes korongjait kellett kilőni egy céltáblából. Alig akarták abbahagyni a „harcot” a gyerekek, amikor eljött a búcsú pillanata, s indulnunk kellett a buszhoz.
Tamás még feltett nekik két kérdést: „Jól éreztétek magatokat? Itt lesztek jövőre is?” – Amire a választ – „Igen, igen” – az első utasításnak megfelelően talán még az Aranyban is hallották.
Domokos Andrea
