A Magyar Tehetséggondozó Társaság 35. Országos Konferenciája, melynek kiemelt témája a tehetséggondozás kihívásai és jövője volt, rendkívüli jelentőséggel bírt a hazai oktatásügyben. A kétnapos esemény kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat és jó gyakorlataikat, ezzel is hozzájárulva a tehetséges fiatalok fejlődéséhez. A gimnáziumi szekciót Nagy Péter Kristóf, a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium főigazgató-helyettese vezette, aki egyben az intézményben működő Minősített Tehetséggondozó Műhely programfelelőse is. A szekció előadásainak fókuszában a tehetséggondozás mint a gimnáziumok alapvető feladata és felelőssége állt, hangsúlyozva a pedagógusok szerepét a diákokban rejlő képességek felismerésében és kibontakoztatásában.
A szekciót Papp András, az EURÓPA 2000 Gimnázium igazgatója nyitotta meg, aki intézményük tehetséggondozó tevékenységéről beszélt. Ezt követően Dobróné Dr. Tóth Márta a felsőoktatás felé nyitott perspektívát, bemutatva, miért vonzó a tehetséges fiatalok számára a helyi felsőoktatás a Nyíregyházi Egyetemen. Dr. Komáromi István, a 12 évfolyamos Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a tehetséggondozás folytonosságát hangsúlyozta, bemutatva intézményük programjait. Ezután Nagy Péter Kristóf a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban működő Minősített Tehetséggondozó Műhelyről tartott előadást.
Dr. Koncz Gábor, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium főigazgatója, a természettudományos műhelymunka fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy „A természettudományok jövője az első négy évfolyamon dől el”, és bemutatta a „VARÁZSDOBOZ” című, 1-4. évfolyamosoknak szóló kísérletgyűjteményt, valamint a „VARÁZSVÁR” nevű, élményközpontú, interdiszciplináris projektet, amelyben tanárok és középiskolás diákok közösen fejlesztenek kísérleteket óvodások és iskolások számára.
A kávészünet utáni második részt Spákné Paráda Andrea nyitotta meg, aki az Eötvösben működő Nemzeti Tudósképző Akadémia programját ismertette. Ezt követően Szűcs Róbert a Zrínyi Ilona Gimnázium kollégiumában zajló speciális tehetséggondozó tevékenységről beszélt, hangsúlyozva, hogy a tehetséggondozás nem korlátozódik a tanórákra. Füzeséri Andrea a Krúdy Gyula Gimnázium igazgatóhelyettese a tehetséggondozásban részt vevő három szereplőt – a diákot, a tanárt és a szülőt – helyezte a középpontba. Torda István Tamásné Nagy Ildikó, a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, a tradíció és az újítás kéz a kézben járó fontosságáról beszélt a tehetséggondozásban. Végül Dr. habil Páskuné Kiss Judit a Debreceni Egyetemről a személyiségfejlesztés helyéről tartott előadást, kiemelve, hogy a tehetséges diákoknak nemcsak szakmailag, de emberileg is fejlődniük kell.
A konferencia gimnáziumi szekciója egyértelműen rávilágított, hogy a tehetséggondozás messze túlmutat a puszta tanulmányi eredményeken. Ahogy az előadások során többször is elhangzott, a cél az, hogy a tehetségben rejlő potenciál teljes mértékben kibontakozhasson, amihez elengedhetetlen az egyéni érdeklődés felismerése és támogatása, a kreativitás ösztönzése, a problémamegoldó gondolkodás és az alkalmazható készségek fejlesztése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tehetséggondozás nem egy különálló program vagy szakkör, hanem egy olyan szemlélet, amely áthatja az iskola teljes működését, és a XXI. századi pedagógiai módszereket digitális eszközökkel támogatja. A konferencia megerősítette a legfontosabb alapelvet: „Nem a tehetséget, hanem a tehetséges fiatalt segítjük” , hiszen az a cél, hogy diákjaink boldog és sikeres felnőttekké váljanak, akik képesek a jövőnk formálására.
