Tisztelt Főigazgató Úr! Tisztelt Pedagógus Kollégák, Kedves Szülők, és mindenekelőtt: Kedves Gimnazista Diákjaink!
Csend van. Ha most végigsétálnánk a folyosókon, már nem hallanánk a becsengetés utáni rohanást, a felelések előtti feszült suttogást, sem a szünetek felszabadult zsibongását. A tantermek kiürültek, a táblákat letöröltük. Vége van. Kicsengettek.
Minden tanévzáró egy különleges határvonal. Egy pillanat, amikor megállunk, veszünk egy mély levegőt, és visszanézünk arra a tíz hónapra, amit magunk mögött hagytunk. Amikor tavaly szeptemberben beléptek az iskola kapuján, mindannyian hoztak magukkal valamit: várakozásokat, célokat, és talán egy jókora adag bizonytalanságot is. Most pedig, ahogy végignézek Önökön itt, az Arany János Gimnáziumban, már nem azokat az arcokat látom. Érettebb, tapasztaltabb, és sok próbát kiállt fiatalok ülnek itt előttem. Egy valódi közösség.
Egy tanév sokszor hasonlít egy komoly, többmenetes ökölvívó-mérkőzésre. Voltak könnyebb szakaszok, és voltak pillanatok, amikor úgy érezték, elfogyott a levegő, vagy éppen sarokba szorította Önöket a tananyag, a vizsgák súlya, a határidők közelsége. Májusban egy igazi legendát, Erdei „Madár” Zsoltot láthattuk vendégül itt az iskolában, akitől mindannyian megtanulhattuk a legfontosabb sportolói és emberi leckét: az igazi erő nem abban rejlik, hogy sosem kapunk ütést. Nem abban, hogy sosem hibázunk. Az igazi erő abban a pillanatban mutatkozik meg, amikor a kudarc után újra fel tudunk állni, leporoljuk magunkat, és folytatjuk a munkát.
Önök idén számtalanszor bizonyították ezt a küzdőszellemet, és amikor azt mondom, hogy eredményes évet zártunk, a számok is minket igazolnak. A gimnáziumi tagozat tanulmányi átlaga idén 4,47 lett, ami hajszálpontosan megegyezik a tavalyi évivel. Ez, a stabilitás és a folyamatosan magas színvonalú munka legszebb bizonyítéka! Külön büszkeség, hogy a nyolcosztályos gimnáziumunk átlaga 4,66, míg a négyosztályosé 4,08 lett, és mindkét tagozat esetében sikerült megtartanunk az egy évvel ezelőtti eredményeket.
És ha már a számoknál tartunk, érdemes kicsit a színfalak mögé is nézni. A természettudományok terén – ahol sokszor a leginkább kell az a bizonyos kitartás – a biológia 4,40-es és a földrajz 4,41-es átlaga kiemelkedő, de kémiából is 4,24-et, fizikából 4,06-ot, matematikából pedig 4,03-at értek el. Történelemből 4,44-es, míg digitális kultúrából 3,89-es átlaggal zárták ezt az évet.
Persze tudjuk, hogy az iskola nemcsak a szigorú tudományokról szól. A testnevelés átlaga kiváló, 4,92 lett – bár a 8.A-nak jövőre egy kicsit jobban oda kell tennie magát, hogy feljebb húzza azt a 4,45-ös osztályátlagot! Vizuális kultúrából 4,78-dal zártunk (itt a 10.B teljesített a leggyengébben 4,27-tel), a technikát pedig hibátlan, 5,00-ás átlaggal hozták. Ének-zenéből a 4,27-es tagozati átlag elfogadható, bár úgy tűnik, a 9.B (3,21) és a 10.B (3,30) osztályokban a nyáron még lesz mit csiszolni a hangszálakon.
Egy közösség igazi fokmérője azonban nem is a jegyekben, hanem a magatartásban és a szorgalomban rejlik. A 4,76-os magatartás- és a 4,46-os szorgalomátlag önmagáért beszél. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a 9.B és a 10.B a magatartás terén – 4,21 és 4,48 átlaggal –, a 9.B pedig a szorgalom terén – 3,66-tal – gondoskodott róla, hogy legyen még min javítanunk a következő tanévben!) Mindezek ellenére összességében nagyon büszkék lehetünk: az egész gimnáziumi tagozaton mindössze 8 diákunknak kell augusztusban javítóvizsgát tennie.
Mi itt, a nyíregyházi Arany János Gimnáziumban – Minősített Tehetséggondozó Műhelyként – rendületlenül hiszünk egy alapvető igazságban: mindenki tehetséges valamiben. Tehetség az is, ha valaki a tanulási nehézségeivel megküzdve, hatalmas szorgalommal alkot valami újat. Tehetség az, ha valaki a „Mindennapok Matematikájában” ismeri fel a logika szépségét, ha valaki zenében, sportban alkot maradandót, vagy éppen abban utolérhetetlen, ahogy egy osztályt képes összetartani. A mi dolgunk az, hogy ezt a sokszínűséget ünnepeljük, és esélyt teremtsünk mindenkinek.
Ez az év arról is szólt, hogy kinyitottuk a diákjaink számára a világot. Angoltanárként nap mint nap tapasztalom a tantermekben, hogy a nyelv mekkora szabadságot ad. Idén ez a szabadság kézzelfoghatóvá vált: a sikeres Erasmus+ mobilitási programjaink bizonyítják, hogy az iskolánk már európai szinten is jelen van. Önök olyan intézmény falai között tanulnak, amely felkészíti a tanulóit arra, hogy nyelveket beszélő, a világra nyitott, digitálisan felkészült, magabiztos fiatalokként állják meg a helyüket bárhol.
De mindez nem jöhetett volna létre egy erős védőháló nélkül.
Kedves Szülők!
Szeretném megköszönni Önöknek a bizalmat, a folyamatos támogatást és a végtelen türelmet. Az Önök csendes, háttérből jövő ereje nélkül a mi pedagógiai munkánk és a gyerekek sikere is elképzelhetetlen lenne. Köszönjük a partnerséget!
Tisztelt Kollégáim!
A ti munkátokat nem lehet csak az órarendekben és a naplókban mérni. Ti vagytok azok, akik sokszor a saját pihenéseteket feláldozva mentoráljátok a diákokat, tervezitek a projekteket, és hitet adtok azoknak is, akik éppen nem hisznek magukban. Köszönöm azt a hihetetlen energiát, amit nap mint nap beletesztek a tanításba.
És végül: Kedves Gimnazisták!
Most tegyék le a füzeteket, csukják be a tankönyveket, és kapcsolják ki az ébresztőórákat. Megdolgoztak a pihenésért. A nyár nem a teljesítménykényszerről, hanem a feltöltődésről kell, hogy szóljon. Menjenek a szabadba, sportoljanak, olvassanak, utazzanak, és gyűjtsenek annyi élményt, amennyit csak tudnak.
Vigyázzanak magukra és vigyázzanak egymásra, hogy szeptemberben ugyanitt, kipihenten, újult erővel folytathassuk a közös munkát!
Mindenkinek nagyon jó, élményekben gazdag, felhőtlen és pihentető nyári szünetet kívánok!
Nagy Péter Kristóf
főigazgató-helyettes
