Erasmus+
Digital Age and Education
Lipari – 2022. június 4- 11.
2022. június 4-én landoltunk öt diákkal és két pedagógussal Cataniában, ami még messze volt a végállomásunktól, hiszen Lipariban van a partneriskola, akik a mobilitásra fogadtak bennünket. Cataniától Milazzóba kellett eljutnunk távolsági busszal. A kétórás buszozást követően még további egy órába telt átjutnunk hydrofoillal (szárnyashajó) Lipari szigetére, ahol az olasz diákok már izgatottan vártak minket a kikötőben. Első benyomásra a sziget turistaparadicsomnak tűnt, ami a hét során be is igazolódott. Hiszen az ott töltött idő alatt minden nap szikrázó napsütéssel, 33 Celsius fokkal, 95%-os páratartalommal kellett „megküzdenünk”. De nem bántuk. Azonnal előkerült a strandruha, napszemüveg és kalap. Sajnos néha a maszk is, hiszen az olaszoknál a közlekedési eszközökön és az iskolában is még mindig kötelező a viselése.
A repülőjáratokhoz igazodva kénytelenek voltunk egy nappal korábban menni, mint a többi partner, így a vasárnap délutánt a Cannettoi tengerparton strandolással töltöttük. Aznap este érkeztek a török partnerek is 12 diákkal és 5 pedagógussal. A tanulóink is lelkesen várták a török diákokat a kikötőben, és nagyon örültek, hogy viszontláthatják egymást. Örömünket beárnyékolta az a hír, hogy a portugál partnereink nem tudnak személyesen reszt venni a mobilitásban, mivel a Madridból induló csatlakozó járatukat törölték. Így ők egész héten online csatlakoztak a programokhoz. Érdekes és csapatépítő játékokat szerveztek az olasz házigazdák, így megalapozták az egész héten át tartó jó hangulatot, és a diákok felszabadultan ismerkedhettek egymással. Természetesen minden partner bemutatta a hozott munkáját, ami egy kisfilm volt. A már mobilitáson rész vett tanulókkal készült interjúkat kellett megfilmesíteni. Emellett kincsvadászaton vettek részt a diákok nemzetközi csapatokban. Lipari városában kellett 15 feladatot teljesíteni, melyek között voltak kulturális, gasztronómiai, kapcsolatépítő, fotó- és filmkészítéssel kapcsolatos feladatok. Ezen tevékenységek során a diákok átvették az olasz életérzést.
Salina szigetén forgattak egy híres olasz filmet: A postás. Ennek a filmnek egy részletét megnézve kellett a diákoknak újragondolniuk a jelenetet és saját dialógust felvenni. Az iskolai munka részeként egy olasz diák műhelymunka során tanította meg a diákoknak, hogyan kell megvágni, feliratozni, zenei aláfestéssel ellátni egy, a helyszínen készített videót. A felvételek elkészítése után az egyik olasz diák, aki a helyi TV-nek is dolgozik, tartott műhelymunkát. A nemzetközi csapatok felvételeiből egy teljes film készült.
A munka mellett jutott minden nap idő egy kis kulturális élményre is. Voltunk Lipari szigetén buszos kiránduláson a helyi archeológiai múzeumban. A legemlékezetesebb élmény az egész napos hajókirándulás volt, ahol megcsodálhattuk először Panarea, majd Stromboli szigetét. Panarea a legkisebb luxusszigete az Aeoli szigetcsoportnak. Stromboli szigetén működő vulkán van, ezt bizonyítják a tengerparton lévő vulkanikus, fekete lávakövek. Amikor besötétedett, a hajóról figyeltük meg a működő vulkán narancssárga, forrongó láváját. A szigeten egész idő alatt csodálattal figyeltük a több méteren elterülő leandereket, amelyek az utcát szegélyezték. Mindenkinek volt lehetősége napozásra, strandolásra, vásárlásra is a nap során. Egy tanárunknak és egy diákunknak meggyűlt a baja a tengeri hajóúttal, hiszen magas hullámokban elég nagy sebességgel haladt a hajónk. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk ezen a napon is.
Hogy egy kicsit még inkább megérezzük, milyen egy szigeten az élet, a pénteki napra tervezett hazautazásunkat módosítani kellett a közelgő vihar miatt. Így egy nappal hamarabb kellett elhagynunk Liparit és elbúcsúznunk a házigazdáinktól. A döntés szerencsésnek bizonyult, hiszen pénteken valóban töröltek minden hajójáratot.
Csütörtökön fájó búcsút vettünk az olasz tanároktól és diákoktól és újabb kalandba vágtunk a török partnerekkel. Áthajóztunk Milazzóba, onnan pedig transzferrel folytattuk utunkat Catániáig a törökökkel, ahol már magunkra voltunk utalva és saját programokkal kellett eltöltenünk az utolsó két napot. A diákok és tanárok ragaszkodását mutatja, hogy bár máshol volt a szállásunk, többször is találtunk alkalmat arra, hogy együtt legyünk velük. Miután felfedeztük a várost és nevezetességeit, egyértelműen hiányzott Lipari családias légköre és olaszos bája.
Péntek este fájó búcsút vettünk a török csapattól is, és a szombati napot már szomorúan kezdtük meg, hiszen véget ért a kalandos, élményekkel teli hetünk. Tanárként, diákként egyaránt szoros barátságokat kötöttünk, amelyre a jövőben is építhetünk.
Érkezés Lipari szigetére, ahol az olasz diákok már izgatottan vártak minket
A magyar diákok bemutatkozása a csapatépítő feladatok előtt
Frederico és az olasz diákok, tanárok workshopja
Stromboli szigetén a működő vulkán előtt
